A megújuló energiahordozók, alternatív energiaforrások napjainkban a figyelem középpontjába kerültek. Nem csupán környezetkímélő működésük következtében előnyösek, befektetésként is jövedelmező használatuk. Csupán fűtési-hűtési rendszerek esetében számos megoldásról beszélhetünk, ezek közül mutatunk be néhányat.


Az ember rég megfigyelte, hogy a víz hűtő-fűtő hatással rendelkezik: a levegőnél lassabban változik a hőmérséklete, ezért a víz közelében (egyéb környezeti tényezőktől, pl. szél eltekintve) kiegyensúlyozottabb, enyhébb a hőmérséklet változása. A víz, akár a felszínen van, akár a talajban, vagy ha geotermikus energiát hordoz, jó forrása lehet rendszerünknek.

Talajvíz

A kútból búvárszivattyúval nyert vizet - hőjének elvonása után – tovább vezetik: egy másik kútba, vagy felszíni vízbe, patakba, tóba, folyóba, esetleg földbe fektetett úgynevezett dréncsöveken át szivárogtatják el. Újszilvás község négy intézményének - a polgármesteri hivatal, a helyi közösségi ház, óvoda és általános iskola fűtésének ellátása egy talajvizes rendszerrel történik. A talajvíz hőmérséklete kiszámítható tartományban mozog, (7–12 °C) és jó hővezető-képessége révén ideális hőforrás. Speciális példája a víz hőenergiájának alkalmazására, hogy egy tó szolgál hőforrásként. Ebbe helyezik el körkörösen a kollektorként szolgáló csöveket.

Hulladékhő

Hőforrásként a szennyvíz, az elhasznált termálvíz, hűtendő elektromos berendezések, ipari eszközök és szóba kerülhetnek.

  • A szekszárdi húskombinát példa a szennyvíz hőjének a hasznosítására. A 22 °C-os szennyvíz a hőforrás.
  • Az elfolyó termálvíz fölhasználására pedig a harkányi gyógyfürdő, melynek 32-35 °C-os elfolyó vizét használják fel két, egyenként 1100 kW-os hőszivattyúval.

Bevásárlóközpontok, üzletházak fűtési igényét is jellemző, hogy szennyvíz hőtartalmát hasznosító hőszivattyúval elégítik ki. A szervertermek, telefonközpontok hője is jellemző forrás lehet.

Szezonális tároló

A nyári évszakban a hűtésből származó hőt a talajba vezetik, a tárolás magában az erre kialakított jelentős térfogatú rétegben történik, majd télen a fűtési üzemben ebből a rétegből, tárolóból vezetik ki a hőt. Erre példa egy vecsési áruház, ahol a 2 db 160 kW-os hőszivattyú számára nem hőforrás, hanem puffertároló a parkoló alá lefúrt 30 db 100 méter mély szonda. Hőforrás a hűtőházak, a hűtőládák és a nyári klimatizálás hulladékhője. A nyári meleget ilyen módon „elteszik télire”.

Végül: Levegő, mint a hőszivattyú forrása

A szerkezet előnye, hogy bármilyen talajszerkezet és telekadottság esetén telepíthető, nem szükséges vizet csatornázni, hátránya viszont a külső levegő hőmérsékletének ingadozásából adódó kiszámíthatatlanság. A rendszer hőteljesítménye emiatt a külső hőmérséklet függvényében igényel befektetett munkát. De nem csupán a kültéri, de a ház pincéjének levegője is felhasználható.