Szerintem elsőkörben fontos tisztázni, hogy mi is az a hőszivattyű.

A hőszivattyú célja, hogy alacsonyabb hőmérsékletről tudjunk egy magasabb hőmérsékletszintre hőenergiát szállítani. A hőszállítás irányától függően fűtésre, valamint hűtésre is használhatjuk a rendszert.

Hőszivattyú felépítése

A rendszerben megtalálható egy kondenzátor, egy elpárologtató, egy külső energia által hajtott kompresszor és egy fojtószelep, ezeket egy csőhálózat köti össze, amely munkaközeggel van töltve. A hőszivattyű kompresszorából kilépő közeg a kondenzátorba kerülve egy halmazállapot-változáson megy keresztül, miközben hőt ad le a környezetének. A keringetett közeg nyomás a fojtószelep után lecsökken, ez által forráspontja is alacsonyabb lesz. Így a hőszivattyú elpárologtatójába érve forrásba kezd, miközben hőt von le a környezetéből.

A hőszivattyú megfelelő méretezése esetén a bevitt külső energia többszörösét tudjuk kinyerni - de ez nem jelenti azt, hogy energiát teremtünk, mert az nem lehetséges. Közvetlenül a segérenergiát szeretnénk felhasználni fűtésre, akkor ugyanazon a leadott teljesítmény eléréséhez többszörös energiára volna szükségünk. Természetesen a megfelelő tervezés és méretezés esetén lehetséges.

Legelterjedtebb típusok:

levegő-levegő hőszivattyú
víz-levegő hőszivattyú
levegő-víz hőszivattyú
víz-víz hőszivattyú

(Nem, nem írtuk el. Ezeknek tényleg ez a nevük.)

Az elnevezésekben szereplő első közeg - vegyük példának a víz-levegő hőszivattyút - szóval, az első közeg (víz) a hőforrásoldali, a második közeg (levegő) a hőleadó oldali közegre utal. Ugyan ez igaz fent említett többi párosnál is. Az első közeg a hőforrás oldali, a másodikközeg a hőleadó oldali közegre utal.

Szinte biztosak vagyunk benne, hogy vannak akik nem teljesen értik még a hőszivattyú lényegét, folyamatát illetve vannak akikben rengeteg kérdés maradt a hőszivattyúval kapcsolatban.

Javasoljuk, hogy kövessenek továbbra is bennünket, hiszen további cikkeinkben elkezdünk mélyebben foglalkozni a témával.