A levegő-víz hőszivattyú elterjedtebb a talajszondás hőszivattyú, vagy a víz-víz típushoz képest. Miért? Íme néhány szempont és tulajdonság.

A levegő-víz hőszivattyú jellemzői

Levegő-víz hőszivattyú Kevés villamosenergia felhasználásával a levegőből nyerünk energiát, amivel a víz felmelegítése megtörténhet. A levegő olyan forrás, ami nem helyhez kötött, a hőszivattyú bárhol hozzáfér. A levegő-víz hőszivattyú magába szívja, majd hőcserélő rendszerén átjuttatva (és a hőt kivonva belőle, immár hidegen) visszafújja a levegőt a szabad térbe. A külső levegő hőmérsékletétől függően képes a hőszivattyú hasznosítani annak energiáját: minél hidegebb, annál kevesebb hatás hasznosítható, illetve ekkor több áram felhasználására van szükség.

A hőszivattyú COP értéke – talajszondás hőszivattyú, víz-víz, levegő-víz típus

A hőszivattyú COP értéke egyenesen arányos a külső hőmérséklettel: nagy hidegben nagyobb munka, enyhébb időben kevesebb szükséges, hogy feladatát végezze. A levegő - víz hőszivattyú COP (jóságfok) tényezője emiatt összességében kisebb, mint a víz-víz (fúrt kútból dolgozó) és föld-víz (szondás) hőszivattyúké, pontosabban jobban befolyásolja a környezeti hatás. Azonban telepítése egyszerű, költséghatékony, helyigénye nagyságrendekkel kisebb, mint a másik két típusé. Ez a legelterjedtebb, s leggyorsabban megtérülő hőszivattyú.

Magyarországi jóságfok – a hőszivattyú otthonos tere

A feltüntetett COP számot alapvetően német mértékhez mérik: 7°C – ilyen átlaghőmérsékletnél mennyire hatékony a hőszivattyú? Hazánkban azonban az átlaghőmérséklet magasabb, így a műszaki adatok közt szereplő COP értéknél nagyobb jóságfokra, jobb teljesítményre számíthatunk!

A levegő-víz hőszivattyú előnyei

  1. Bárhova, rövid idő alatt megtörténhet a beszerelés
  2. Olcsóbb, mint más típusok
  3. Fűtési rendszerrel kombinálható
  4. Nem zajos

A levegő-víz hőszivattyú hátrányai

  1. Működése, hatásfoka függ a külső hőmérséklettől
  2. Igényelhet alternatív fűtési megoldást is